Szabó Jolán: A kenyér ünnepe
Kinek asztalán kuncog a kenyér, sublótjában befizetetlen csekkek mocorognak, közmunkás bérét beosztogatva nem jut pénz gyerekének iskolára, az vajon hogyan ünnepel? Kiben, miben bízik, jelenben, s...
View ArticleSzabó Jolán: A kenyér ünnepe
Kinek asztalán kuncog a kenyér, sublótjában befizetetlen csekkek mocorognak, közmunkás bérét beosztogatva nem jut pénz gyerekének iskolára, az vajon hogyan ünnepel? Kiben, miben bízik, jelenben, s...
View ArticleSzabó Jolán: Játék az óvodában
Szia, Nagyikám! Már úúúúgy vártalak! Reggel azt mondta Anya, vehetsz nekem egy gombóc fagyit, ha jó kislány leszek! Tudod, Nagyikám, már két gombócot is vehetsz, mert azt is mondta Anya, hogy én vagyok...
View ArticleSzabó Jolán: Medve
Morgós medve világgá ment, ízes lépes mézet keres, talál halat, mi jó falat, bíbor szedret, málnát ezret, visszatérve, hazaérve láthatja csak, üres barlang várja, s méhkas, legjobb otthon csak itt van...
View ArticleSzabó Jolán: Nádirigó
Nádirigó rebben nádról nádra, beolvadni színben a nádszálba, élvezni tömegben arctalanságot, elárulja mégis csivitelése, mivel eszecskéje kisebb, mint csőre, nem tudja ezt szegény madár, a dőre.
View ArticleSzabó Jolán: Nyuszika
Farkasbőrbe bújik a nyúl, reméli, fejében fény gyúl, bátorsága már egekig ér, sárgarépát bizony nem kér, adná neki a kocsmáros, szép, porcelán tányéron. Húsevő vagyok, nem látod, drága jó régi barátom?...
View ArticleSzabó Jolán: Győztes szerelmesek
Nagy kanyart ír le az országút a kicsiny település előtt, és a kanyarból kivezető útszakasz közepén áll egy panzió, melynek földszintjén éjjel-nappal nyitva tartó étterem üzemel. A megfáradt utazók és...
View ArticleSzabó Jolán: Önismeret
Tudd, ki vagy és mennyit érsz, csodákra képes és tettre kész, száraz szivacs szív úgy vizet, mint józan ész az ismeretet, tanulhatsz mindenkitől, csak figyelj, érdeklődj, kérdezz, s ügyelj a válaszra,...
View ArticleSzabó Jolán: Számolj tízig!
Hiába vagyok nyugdíjas, muszáj korán kelnem, mert drága jó uram megszokta, hogy együtt reggelizünk, pontosan fél hétkor. Mikor nyugdíjba ment, akkor sem változtatott ezen, csak amint végeztünk a...
View ArticleSzabó Jolán: Bizonytalanul
Dadogva szól ajkán a szó, mást mond tanár, mást a szülő, középen áll rongybábuként, kell az iskola, meg a segély, jövője nincs, múlt húzza, felette sír fekete éj.
View ArticleSzabó Jolán: Csörren a telefon
Tejfehér köd kúszik be az alagsori lakás rosszul záródó ablakán. Néró felkapja fejét és beleszimatol a levegőbe, majd leugrik kedvenc foteljéből és gazdája ágyához szalad. Orrával megböködi az alvót,...
View ArticleSzabó Jolán: Ősz
Esőkönny földet áztat, tócsákba gyűlve lehűt embert, állatot, növényt, másként sose legyen, kövesse árnyék a fényt, ahogyan öröm sarkát bánat tapodja, csak lásd, egy körforgás ez, mit vagy szeretsz,...
View ArticleSzabó Jolán: Nyomomban jár
Szűz hóban nyomot hagy léptem, járatlan saját út talpam alatt fut, nyomomban lohol valaki, tarkómon leheletét érzem, ne kövess, szólítom, léted kereke nem erre fordul, csak néz és nem érti, árnyékom...
View ArticleSzabó Jolán: Hant alatt
Hant alatt, mondd milyen az élet? Mikor lét okán nem fáj már semmi? Nézd, lelked lelkemben rezeg még, pedig hét éve anyaföld ölelését élvezed, azóta kezem hiába keres, csak az avar kavarog sírod...
View ArticleSzabó Jolán: Kitörések
Szemem előtt színes gömbök sokasága, egymásnak ütköznek, miközben színt váltanak, én is ott lebegek közöttük, és amelyik véletlenül hozzám ér, azonnal elpukkan, abból valaki arca bukkan elő, akihez...
View ArticleSzabó Jolán: A nászajándék
A kétszintes villa kertje egy jól gondozott park benyomását kelti, hiszen hetente két alkalommal jön a kertész és rendet tesz. Bár, ez kissé pontatlan megfogalmazás, mert soha nincs rendetlenség, csak...
View ArticleSzabó Jolán: Óra ketyeg
Ketyeg az óra, tik-tak, percek inalnak, órák futnak, napok telnek, idősebb leszel megint egy évvel, öregség ellen nincsenek érvek, makacs tények az elmúlt évek, hatvan felett már arcodon ráncok,...
View ArticleSzabó Jolán: Csak egy mondat…
Csörög a vekker, kinyúl egy kéz és lenyomja gombot, ne csörögjön tovább, felébredt már, kinéz a tetőtéri garzon egyetlen, hatalmas ablakán, szürke, ködös a reggel, még öt perc lustálkodás és kezdődik a...
View ArticleSzabó Jolán: Névnap
A virágárusok az Erzsébet táblát Katalinra cserélik, emlékeztetve a járókelőket, hogy ne felejtsenek el virágot venni az ünnepeltnek. A száraz, hideg időben kipirosodik a járókelők orra. Katus is...
View ArticleSzabó Jolán: Izgalom csempész
Reggelente pontosan hatkor arra ébred, hogy felkel mellőle Sára, felkapcsolja a villanyt, kitárja az ablakokat, hadd jöjjön be a friss levegő, felkapja köntösét és csendben behúzza maga után az ajtót....
View Article
More Pages to Explore .....